Az egészségünk szempontjából nagyon fontos, hogy hogyan tekintünk a saját testünkre.
A munkám során legtöbbször azt látom, hogy a betegeim többsége úgy viszonyul hozzá, mint az autójához, és ezen a ponton két táborra szakadnak.
Van aki nagyon vigyáz rá, folyamatosan ápolja, gondozza, igyekszik mindent megtenni hogy egészséges maradjon. Előfordul, hogy valaki ezt túlzásba is viszi, folyamatosan aggódik miatta, minden változásától, szokatlan jelzésétől megijed, és a legnagyobb félelme, hogy valami "elállítódik" benne, legyen az futómű, váltó, porckorong, vagy ízület, és hosszútávon "tönkremegy" tőle az egész, vagy legalábbis sosem lesz olyan mint volt újkorában.
Van aki inkább munkaeszközként kezeli, nem igazán törődik a testi jóllétével, üti-vágja, nyüstöli, és csak akkor kezd el a szervizeléssel foglalkozni, amikor komoly problémák jelentkeznek, elakad, nem indul, esetleg a fájdalom miatt már nem tud mozogni, a munkáját ellátni, a családjával lenni.
Véleményem szerint, ha már hasonlítjuk valamihez a mozgás képességünkkel való foglalkozást, akkor érdemesebb egy gyümölcsfa gondozásával összehasonlítani. Nagyon sok ismeretünk van, hogy a növényeknek mire van szükségük, hogy egészségesen fejlődjenek, nagyra nőjenek, sok gyümölcsöt teremjenek.
Nem muszáj élnünk ezzel a tudással, hagyhatjuk vadon nőni a fát, és természetesen így is gyümölcsöt teremhet, de nagyobb az esély, hogy felveri a gaz, betegség támadja meg, vagy kiszárad.
Olyan is előfordul, hogy mindent megteszünk a jó termésért, öntözünk, trágyázunk, metszünk, ám a fa mégis gyümölcstelen marad, vagy tönkre is megy.
Mindenki szeretne szeretne egészségesen sokáig élni és mozogni. Tehetünk is érte sokat, de sajnos van, ami felett nincs hatalmunk, és bár sokat tehetünk érte, de az életünk hossza, és az egészségünk sincs teljes mértékben a kezünkben. DE ha megnézzük a kerteket, amelyeket egy jó gazda gondoz, akkor láthatjuk, hogy ha megadjuk amire a fának szüksége van, akkor jó eséllyel sok gyümölcsöt fog teremni. Gondozzuk hát becsülettel, élvezzük ki a gyümölcsét, és ne aggódjunk túl sokat a "tökéletessége" miatt, mert a természetéből adódóan folyamatosan változik, alkalmazkodik, túlél, gyógyul, regenerálódik, és öregszik.
A gyógytorna/fizioterápia világában nagyon sok ismerettel rendelkezünk, hogy mit tehetünk azért, hogy ismét egészségesek, és mozgékonyak legyünk és maradjunk. Ez a tudás nem jelent garanciát, hogy sosem lesznek panaszaink, vagy hogy egy "centrírozással" minden gondunk megoldódik, de lehetőség hogy megadjuk a testnek azt, amire a mozgékonyság megőrzéséhez, illetve visszaszerzéséhez szüksége van.
Gyógytornászként ezzel az ismerettel igyekszem szolgálni azokat, akik hozzám fordulnak. Nem ígérhetem, hogy helyre teszem az elmozdult alkatrészeket vagy porckorongokat, és egycsapásra minden rendbe jön, sőt WD40 se gyártanak még ízületekre, de az a tapasztalom, hogy mindig akad valami, amit megtehetünk az egészségünkért és mozgékonyságunkért.
Néha előfordul, hogy csak egy egyszerű mozdulat ismétlése elég, hogy újra panasz mentes lehessen valaki, ha sikerül rátapintani, hogy mi hiányzott. Máskor azonban kitartóbb munkára van szükség, az azonban bizonyos, hogy a tudásban nagyszerű lehetőségek rejlenek, és csak rajtunk áll, hogy tornázunk-e, vagy sem.